Románia főügyésze, Tanase Joita elhatározta a semmítő ítélet előterjesztését Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perében, akiket 1999. július 15-én ítélt el a Legfelsőbb Bíróság. Megtartják az ítéletnek azt a részét, amely körülbelül 37 milliárd lej kártérítés kifizetését írja elő, amelyet az elítélteknek a nemzetvédelmi minisztériummal együtt kell kifizetniük az áldozatoknak vagy örököseiknek. A főügyész szerint alaptalan és törvénytelen a Legfelsőbb Bíróságnak a határozata, amelyben a tábornokokat egyrészt 15 év, illetve 8 év börtönre ítélte őket különösen súlyos emberölésért és különösen súlyos emberölési kísérletért. /Stanculescu és Chitac szabadlábon? Semmisségi felfolyamodást támogat a főügyész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ A két vádlottat az 1989-es eseményekben való szerepükért ítélték el.
2001. december 18.
Románia legfőbb ügyésze dec.17-én bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen amiatt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi értekezletén elénekelték a magyar himnuszt. Tanase Joita legfőbb ügyész szerint a bűnügyi kivizsgálást Románia felségjeleinek megsértése miatt rendelték el, a román büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján. A Btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legfőbb ügyészi bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: véleménye szerint semmi sem lesz a bűnvádi eljárásból, mivel a magyar himnusz eléneklése nem jelenti a román nemzeti szimbólumoknak a megsértését. - Magyarország támogatja az RMDSZ azon döntését, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárja - jelentette ki dec. 17-én Bukarestben Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár nem kívánta kommentálni Tanase Joita főügyész nyilatkozatát, miszerint bűnügyi kivizsgálást kezdeményeznek a himnuszéneklők ellen. Adrian Nastase kormányfő értékelte a főügyész döntését. Kijelentette: amennyiben valóban törvénysértés történt, a büntetés nem marad el, ennek megállapítása viszont csakis az igazságszolgáltatás dolga. /Bűnügyi vizsgálat az RMDSZ ellen a Himnusz eléneklése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az ügyészség elsiette az ügyet. Meg kellene vizsgálnunk, hogy Magyarország Himnusza szimbólum-e vagy sem a romániai magyar közösség számára. Ha igen, akkor nem beszélhetünk az ügy büntetőjogi vetületéről. A vitát előbb kulturális, politikai szinten kell megejteni - nyilatkozta Valeriu Stoica. /(k.o.): A Legfelsőbb Bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2002. január 23.
Tovább gyűrűzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Az interneten Adrian Nastase kormányfőt vádoló dokumentum jelent meg. Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfő Ioan Rus belügyminiszter és Tanase Joita főügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendőrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint az Armaggedon II elnevezésű jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a főügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Adrian Nastase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tűnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különböző intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. A kormányfő cáfolta a jelentésben foglaltakat. /Tovább gyűrűzik az Armaggedon botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2003. január 28.
Elutasították annak a három tisztnek a fellebbezését, akiket az 1989-es decemberi forradalom idején ötven katona halála és tizenhárom közlegény megsebesítése miatt felelősségre vontak, és szabadságvesztésre ítéltek, - jelentette be Tanase Joita főügyész. A két tábornok és egy százados ártatlannak vallotta magát, és kegyelmet kért a bíráktól. A fellebbezést követően is bűnösnek talált Ion Zorila százados négy év börtönbüntetést kapott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték Dumitru Draghin tábornokot, Grigorie Ghita tábornoknak pedig hat évre. /V. K.: Marad a büntetés. Ötven katona haláláért felelősek a tisztek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2003. április 29.
Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2003. április 30.
A székelyudvarhelyi fórumon résztvevő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők készek segítséget nyújtani Románia főügyészének a fórum ügyében indított törvényességi vizsgálathoz - közölte Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyen létrehozott kezdeményező bizottság vezetője. - Biztosak vagyunk abban, hogy sem a fórumon részt vett embereket, sem a kezdeményező bizottság tagjait nem fogják zaklatni a vizsgálat ürügyén - szögezte le a közlemény. Adrian Nastase kormányfő felszólította a főügyészt a törvényességi vizsgálat indítására. A Legfőbb Ügyész hivatala ugyancsak közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot megindították. - Azt kell tisztáznunk, vannak-e bármiféle törvénysértést jelentő elemek, ki szervezte a fórumot, kik vettek részt azon, milyen céljai vannak a Magyar Nemzeti Tanácsnak, milyen alapon követelnek autonómiát - jelentette ki Tanase Joita, Románia legfőbb ügyésze az Adevarul című napilapnak. A román sajtónak adott nyilatkozataiban Markó Béla, az RMDSZ elnöke határozottan elítélte a miniszterelnök lépését. Mint mondta, Adrian Nastasénak nem szabad beleszólnia abba, hogy a romániai magyar közösségen belül milyen viták folynak. - Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik - fogalmazott Markó Béla. /Magyar segítség a főügyésznek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2003. május 20.
Ismételten halasztást rendelt el a Legfelsőbb Bíróság az 1989-es temesvári tűzparancs kiadóinak perében. Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tartalékos tábornok így újabb öt hónapig szabadlábon maradhat. Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a Stanculescu-Chitac perben benyújtott per-újrafelvételi kérelem ügyében. A perújrafelvételt kevéssel a hatalomváltást követően rendelte el Joita Tanase legfőbb ügyész 2001. aug. 6-án. Indoklásában az ügyész perrendtartási kifogásokat hozott fel, és azt állította, hogy az 1999 februárjában befejeződött perben - a Constantinescu-rezsim idején - nem volt biztosított a vádlottak védelemhez való joga. A fenti időpontban hozott ítélet 15-15 éves szabadságvesztést és összesen 37 milliárd lejes - a védelmi minisztériummal közösen fizetendő - pénzbeli kártérítést rótt ki a temesvári tűzparancs kiadóira. A perújrafelvételi kérelemről tavaly január 28-án, fél évvel annak benyújtása után tárgyalt első ízben a Legfelsőbb Bíróság, a döntéshozatalt azonban elhalasztották, mivel a polgári peres felek - a forradalom sebesültjei, illetve az elhunytak hozzátartozói, összesen 409 személy - közül többen nem jelentek meg a tárgyaláson. A tegnapra kitűzött tárgyalást szintén a 409 polgári peres fél távolléte miatt halasztották el október 20-ára. A temesvári tűzparancs kiadói addig szabadlábon várják - a perújrafelvétel benyújtása után több mint két évvel - a kérelem elbírálását. /Szőcs Levente: Újabb halasztás a Chitac-Stanculescu perben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2003. május 22.
A Romániai Magyar Szó Postafiók rovatában közöl olvasói leveleket. Sok ilyen levél Tőkés László püspököt támadja. Ezek között is kiemelkedik bizonyos Malaies Mihály írása, melyben dühödten kirohant a püspök ellen /Tőkés úr és barátai - írta többször, a szélsőséges román lapok hasonlóan írják/, továbbá Orbán Viktor volt miniszterelnök ellen is. A levélíró kifejezte nagy örömét, amiért az egyik platform fontos személyisége felajánlotta segítségét Joita Tanase legfőbb ügyésznek... /Malaies Mihály, Élesd: Válasszuk meg a "legnagyobb erdélyi magyart". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2004. március 23.
Újratárgyalják az 1989-es temesvári forradalom vérbefojtása miatt elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perét – döntötte el márc. 22-én a Semmítőszék, helyt adva az egykori főügyész, Tanase Joita fellebbezésének, aki procedurális okokra hivatkozva folyamodott a testülethez. Az újratárgyalásra azért kerül sor, mert a Legfelsőbb Bíróság három ügyésze 1999-ben megsértette a vádlottak védelemhez való jogát. 1999 júliusában Stanculescu és Chitac tábornokokat 15 év szabadságvesztésre ítélték rendkívül súlyos emberölés vádjával. Chitac és Stanculescu elítélése váratlan volt, hiszen addig valamennyi, az 1989-es véres események vérbefojtásával vádolt magas rangú katonatiszt esetében azért ejtették a vádat, merthogy parancsot, Nicolae Ceausescu utasítását teljesítették. A szemtanúk vallomása szerint mindkét tábornok személyesen is részt vett a temesvári ortodox katedrális előtti népi megmozdulás elfojtásában. /Újratárgyalják Chitac és Stanculescu perét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2005. február 3.
Ion Iliescu volt államfő intelligens módon befolyásolta az igazságszolgáltatást Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok ügyében. Ezt maga Stanculescu jelentette ki a vele készült interjúkötetben. Az 1989-es temesvári forradalom megtorlásában játszott szerepéért 1999-ben 15 év börtönbüntetésre ítélt két tábornok jelenleg pere újratárgyalását várja. Ezt még 2001-ben kezdeményezte Joita Tanase akkori főügyész, de a tábornok ügyvédeinek azóta valamennyi tárgyalási fordulót sikerült formai kifogásokkal kisiklatni. /Gazda Árpád: Stanculescu hálás Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2006. november 8.
Puhították korábbi tanúvallomásuk állításait a Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok perében beidézett tanúk a bukaresti tárgyaláson. A két tábornokot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő parancsukra kezdődött 1989. december 17-én a forradalmárok elleni fegyveres megtorlás Temesváron. Gheorghe Badea őrnagy korábban azt vallotta, hogy Stanculescu parancsára indult a gyiroki alakulatból tankokkal Temesvár központja felé, most arról beszélt, hogy Stanculescu csupán afelől érdeklődött tőle telefonon, hogy készenlétben állnak-e a tankok a bevetésre. Egy másik tanú Mihai Chitac tábornok felelősségét csökkentő vallomást tett. Mindkét tábornokot 1999 júliusában már jogerősen ítélte 15 évi börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság. Perükben 409 egykori áldozatnak mintegy 40 milliárd lej kártérítést ítéltek, amit 2000-ben a román védelmi tárca ki is fizetett. A tábornokok azonban nem kerültek a rácsok mögé. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon. Joita Tanase főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Felmentő tanúvallomások a tábornokok perében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2007. április 5.
A Legfelsőbb Bíróság 15-15 év börtönbüntetésre ítélte az 1989-es temesvári forradalom idején elkövetett vérengzések miatt Victor Stanculescu és Mihai Chitac tartalékos tábornokokat. A vádhatóság különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésben találta vétkesnek őket, és további 7 illetve öt és fél évet szabott ki rájuk az említett bűncselekmény elkövetésére tett kísérlet miatt is, a törvények értelmében azonban csupán a magasabb büntetést kell letölteniük. A vádlottak az ítélethirdetéskor nem voltak jelen. A per folyamán mindkét vádlott következetesen tagadta bűnrészességét, arra hivatkozva, hogy nem ők adták ki a tűzparancsot. A kihallgatott több tucat tanú, közöttük Tudor Postelnicu, Ceausescu utolsó belügyminisztere vallomásából azonban egyértelművé vált bűnösségük. Temesváron 1989 december 17-20-a között 72 személy vesztette életét, a sebesültek száma 253 volt, egy asszonyt harckocsi taposott el, a megtorló hatóságok 43 forradalmárt vertek agyba-főbe. Victor Stanculescu és Mihai Chitac az 1989 utáni első kormány védelmi, illetve belügyminisztere volt. A két tábornokot 1999-ben ugyancsak 15-15 évre ítélték el, öt esztendővel később azonban Joita Tanase főügyész az ítélet megsemmisítéséért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a bírák nem tartották tiszteletben a vádlottak jogát a védekezéshez. /Több mint 40 év börtön a temesvári forradalmárok gyilkosainak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ A két tábornok egy napot sem ült le az 1999-ben kiszabott 15 évi börtönbüntetésből. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon mindaddig, míg 2000-ben baloldali kormány került hatalomra Romániában. A főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Második kikiáltás: tizenöt év. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./
